Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


6. fejezet: Cassidy

Még ébren volt, meghallotta, hogy rezeg a telefon. Na most gyorsan... puff! Pont a fejére esett. Megszokta már, szándékosan helyezte el így a készüléket, az ágya feletti enyhe lejtésű polcra, hogy az éjszakai hívások ne ébresszék fel a feleségét. Egyik orvos ismerősétől kapta az ötletet. Ő ugyan nem orvos, hanem ékszerész, de mint gyülekezetének pásztorát, időnként éjjel is riasztották ezzel-azzal.

Fogta a mobilt, kisurrant vele a fürdőszobába. Brett hívja. Alig nyomta meg a fogadás gombot, már ömlik rá a szó:

- Nem fogod elhinni Butch! Itt van! Én sem hiszem el, és nem tudom, hogy örüljek-e neki, vagy essem kétségbe? Megtörtént, amire vártunk! De nem úgy, tudod én máshogy képzeltem...

Cassidy-nek elállt a lélegzete. Talán... Nem, az nem lehet!

- .... mindig úgy gondoltam rá, mint valami tisztes úriemberre, és hogy majd te jelented be....

- Brett! Miről beszélsz? Egy pillanatig azt hittem, eljött Jézus Krisztus és itt a végítélet!

- Jajj, bocsáss meg, pásztor, de én olyan izgatott vagyok! Nem akartalak félrevezetni, de az, hogy ez most történik, és itt, nálunk, ez olyan, mint....

- Brett! A lényeget, de tüstént!

- Brian a főpásztor! - bökte ki végül.

- Hála néked, kegyelmes Istenem, Te, aki meghallgatod imáinkat...

- Butch! - Brett hangja visszarántotta áhítatából. - Butch, te ennek örülsz? Brian egy alkoholista csődtömeg! Nem hiszem, hogy alkalmas főpásztornak!

- Még szerencse, hogy ezt nem te döntöd el! Neked valami komoly gond van a gondolkodásoddal! Most nem akarok neked arról prédikálni, hogy Jézus szerint az utolsókból lesznek az elsők. Az értelmedre kívánok hatni! Figyelj! Mindnyájan tudjuk, hogy Szofi Brianbe szerelmes. Ha Isten mást jelölt volna ki férjéül, az tragédia lett volna. Képzeld el őt, mint reményvesztett, kényszeredett asszonyt, és felelj nekem: mi, akiknek a boldogság terjesztése a feladatunk, mire mennénk egy boldogtalan főpásztorral?

- Hát nem sokra. Igazad van, Butch, de mégis, Brian...

- Nincs mégis! Fogd be a szád és gondolkodj! Te magad számoltál be Momó bandájának jó útra téréséről. Még ti is fizettetek nekik védelmi pénzt. Már elfelejtetted, hogy Momó a te karodat is eltörte? Szofi felkereste őket, és most Momó, meg négy másik a Korall tagja, a többiek is tisztességesen dolgoznak. Visszaszereztük őket az ördögtől. Meglátod, Brianből kiváló főpásztor lesz Szofi mellett! És boldog!

- Teljesen igazad van, nem gondoltam végig. Brian alapjában véve nem rossz ember, vele sokkal könnyebb dolga lesz. Boldoggá tennie már sikerült.

- Na mesélj! Tulajdonképpen mit láttál?

- Együtt jöttek be és egyenesen felmentek. Szofinak vezetnie kellett Briant, mert az csak üdvözülten bámult maga elé, mintha a megnyílt eget látná, ahol személyesen Jézus hívogatja magához.

- Te most prófétáltál, Brett! Hiszem, hogy pontosan ez történt, és az Úr a mi vezetésünkre hívta el Briant, kimentve őt a pokolhoz vezető lejtőről. Most leteszem a telefont, nekem ezt még fel kell dolgoznom!

Feldolgozni. Igen. De előbb... Janice nem szereti, ha felébresztik, de ha csak reggel értesül a nagy hírről, ha nem szól neki róla rögtön, az legalább egy hét mosolyszünetet eredményezhet. A kisebbik rosszat választotta.

- Drágám! Ébredj, nagy újság van!

Janice csak azért nyitotta ki a szemét, hogy szemrehányóan nézhessen rá. Nem állhatta a pillantását, gyorsan folytatta:

- Megtörtént! Brian a főpásztor!

Hát erre igazán nem számított! Janice felpattant, a nyakába borult és össze-vissza csókolta örömében. Aztán az órára nézett és villám gyorsan öltözködni kezdett.

- Nekem most át kell mennem Winny-hez! Még ébren van ilyenkor, Dont várja haza. Majd jövök!

Butch nem ellenkezett. Tudta, hogy felesleges. Hiába, na! Aki szelet vet, vihart arat. Ő sem tudna most aludni, viszont neki át kell gondolnia, mit jelent a megváltozott helyzet a gyülekezete számára. Talán Brian adna pénzt az új imaház megépítéséhez! A tervek már egy éve készen vannak, de amikor Szofinak bemutatta azokat, ő túl nagynak, túl díszesnek találta az épületet, megtagadta a hozzájárulását. Gyülekezete ugyan szépen gyarapszik - hitében, számában és anyagilag is -, adakoznak is bőségesen (Na persze, többségük a Korall Testvériségnek köszönheti jól fizetett munkáját, biztos egzisztenciáját), de még így is évekig tartana, míg összegyűlik a pénz az új imaház megépítésére. Hitelt felvenni tilos! Szofi azt főben járó bűnnek tartja (szerinte a tizedik parancsolat erre is vonatkozik), és ha megtudja - márpedig megtudja, az faktum! -, minden anyagi támogatást megvonna tőlük. Akkor pedig a hiteltörlesztés rémével is egyedül kellene megküzdeniük. Az maga volna a csőd.

Miután Janice elviharzott, elővette a tervrajzokat, kiteregette maga elé és vizsgálgatta, jó lesz-e még ma is, vagy szükséges-e valami változtatás? Az biztos, hogy akkor túlméretezték, de az idő őket igazolta. Mai létszámukhoz - Istennek hála minden új tagért - nem is tűnik olyan nagynak. Díszesnek ugyan díszes, de miért ne hirdethetné szépségével Isten dicsőségét?

Bezzeg a Gettóban a Salamoni Templom mását építették fel! Libanoni cédrusok helyett Brazíliából hozatott teak-fát használtak, nem akarták pontosan másolni az eredetit, a róla szóló próféciák miatt. Alkalmazkodniuk kellett az ottani klímához is, az udvarok fölé kupola került, az oszlopcsarnokokat beüvegezték. Mindezt a legmodernebb technikával látták el. Padlófűtéstől a mozgásérzékelős lámpákig.

Lelkiismeret furdalás nélkül döntött tehát arról, hogy az új imaház terveit változtatás nélkül mutatja be jóváhagyásra az új, boldog főpásztornak. Valami jó alkalom kellene hozzá! Nem ronthat rá csak úgy, minden előzmény nélkül! És ha nemet mond ő is? Ha Brettnek van igaza, és Brian felelőtlen... vagy... érdektelen?

Reflektorfény öntötte el a szobát. Don hazaért a Mandy-ből. Lesz most nagy öröm náluk! Végre otthagyhatja utált állását. Már nem kell Brian őrangyalának lennie. Hát még, ha megtudja, hogy a leendő főpásztor volt a gondjaira bízva! Ez a tény már önmagában is nagy jutalom többéves áldozatos szolgálatáért, de biztos, hogy a kártyáján újabb betű fog felfényleni, magasabb rangra emelve őt. A többi előnyt, ami ezzel jár, nem is számítva. Nem irigyelte tőle, igazán rászolgált.

A kártyáról eszébe jutott Al Stevenson esete. Az új főpásztorral az ő problémája is megoldódhat. Különleges eset, elsápadt a kártyája, és ők tehetetlennek bizonyultak ennek a problémának a megoldásában. Ezek a kártyák tulajdonosuk bioáramára vannak hangolva, gazdájuk kezében csak akkor fakulnak ki, ha az halott. Semmi kétségük nem volt abban: aki előttük áll kétségbeesett képpel, az Al Stevenson maga. Amikor közölte vele: "Al, te halott vagy." , az hisztérikusan bizonygatta, amit mindnyájan jól láttak. Él. Ahmed, a muszlim - mert nem csak Jézus, de Szofi sem személyválogató, akiben benne van Isten pecsétje, amit csak ő lát, az a Korall Testvériség tagja lehet, és nem szabad kötelezni vallásváltoztatásra, mert a térítés Jézus hatásköre -, Szóval a muszlim Ahmed ötlete volt: talán Stevenson súlyos bűnt követett el, ezért sápadt el a kártyája. Al színe erre fakóbb lett annál is. Aha! Ebben lehet valami, bár bűntelen embert, élő gazdája kezében fakó kártyát ő még nem látott, nem is hallott ilyenről. Elkísérték hát Alt a gyóntató diakónushoz, voltak nála néhányan sorukra várva, de mikor megtudták, miről van szó, maguk elé engedték és kíváncsian várták vallomását.

- Gyónom az élő Istennek és nektek testvéreim - kezdte Al. Kártyájára pillantott, erőt vett magán és folytatta: - Megcsaltam a feleségemet, és amikor gyanakodott rám, esküvel tagadtam le.

A diakónus ezzel nem érte be.

- Kivel csaltad meg és hányszor?

- Csak egyszer egy munkatársnőmmel. Nem tudtam neki ellenállni. Elragadott a vágy. Megbántam, nem teszem többé!

Az egyik ott lévő asszony közbeszólt:

- Melyik volt az a céda? Az én férjem is ott dolgozik ahol te, és őt is környékezi egy ottani nő. Ha ugyanaz, ki kell onnan tenni!

- Mary, a postázóban.

- Az! Az! Ő bizony! Jó, hogy itt vagy pásztor! Intézkedj, hogy azt a rosszvérűt eltávolítsák onnan!

- Meglesz, de most Al gondjával foglalkozunk. Még mindig halott.

Az is maradt. Órákig nyaggatták, van-e még megvallatlan bűne, imádkoztak érte kórusban is, egyesével is, még Ahmed is mondott érte egy fohászt Jézushoz (persze, csak mint prófétához), de semmi sem segített. Cassidy kimondta a végső szót:

- Ezen már csak Szofi tud változtatni. Ő talán meg tud menteni a pokoltól.

Azám! Csakhogy nem szívelheti az olyan férfiakat, akik megcsalják a feleségüket, vagy rosszul bánnak vele. Mi lesz, ha fennakad Stevenson hűtlenségén, és nem segít? Nos, ez a probléma most megoldódhat. Ha Brian az igazi főpásztor, ráveheti Szofit, vagy ő maga élesztheti fel a kártyát. Csak nehogy Brettnek legyen igaza!

Hol marad Janice ilyen sokáig? Donnak pihennie kell! Átnézett a házukra. Ó, én balga! Gondolhattam volna! A dolgozószobából szűrődik ki fény, az asszonyok biztosan fenn vannak a neten, a belső hálózaton értesítik távoli barátnőiket a nagy újságról. Hiszen a nyugati parton még csak este van, Európában pedig már reggel. Ő viszont most lefekszik!

                                       --¤---

Puff! Megint a fejére esett a telefon! Ez csak egy SMS. Aha! SMS értesítő egy sürgős e-mail érkezéséről. Akkor pedig fel kell kelnie! Hány óra? Fél tíz? Az nem lehet! Még a korán kelő Janice is ott szuszog mellette! Felharsan egy "halleluja", az asszony azonnal a mobilja után nyúl, ez az ő SMS jelzése. Aztán, mint akit darázs csípett meg, felpattan.

- Már fél tíz!? Uram Isten, de szégyellem magam!

Már rohan is a konyhába kávét főzni. Aranyat ér ez az asszony! Cassidy álmosan kóvályog: Hová is tettem a kártyámat? Persze! A mellényemben maradt. Előveszi, az rögtön megtelik színnel, a korall minden árnyalatában irizál, és halványan világít rajta négy betű a hatból: KORA... Viszi a számítógéphez, kártyaleolvasó, indítás. Csodák-csodája: megérkezett a kávé. Nem a gépből, Janice nyújtja felé.

- Siess, Butch! Van egy sürgős e-mail-em. Addig én felöltözöm.

Lássuk csak, mi olyan sürgős! Szofitól jött!

"Könyörülj rajtam, Butch! Holnap délutánra ígértem Briannek az esküvőt. Szükségem van Janice-re, elsősorban, mint anyakönyv-vezetőre. (Neki is írok.) Kellenek jegy-gyűrűk és két korona! Nagyon fontos! Nekem most dolgoznom kell, holnap délelőtt sem érek rá, tárgyalásunk lesz. Az egyik korona nekem kell, elég csak olyan elöl valami, hátul pánt, de Briané csodás legyen, körben sok ággal, a legszebb legyen, amit csak meg tudsz szerezni, nem számít, mennyibe kerül, az sem baj, ha régiség, de a legjobb egy teljesen új lenne, gyönyörű kövekkel, ha kell, cseréld le mind, mondom, a legcsodálatosabb legyen! Az Úr áldjon! Szofi   Ui.: A gyűrűkért az esküvő előtt bemegyünk a boltba."

Na most ennek örüljön, vagy sírjon? Nem az esküvő a gond, az teljesen rendben van, sőt most már biztos, hogy találkozik a főpásztorral és Szofival. De ez a megrendelés! Óriási üzlet, az ékszerészek álma egy ilyen! De az ékszerészek rémálma egy ilyen határidő! Ráadásul szombat van! Szállítói nagyrészt zsidók, ma nem üzletelnek. Viszont beszélni tudnak a portékájukról, napnyugta után meg már vasárnap, szabad a vásár! Ma körbetelefonálja a szállítóit, megálmodja a legszebb koronát, amit csak össze tud hozni ennyi idő alatt, holnapdélután pedig csodát fognak látni a főpásztor fején. Talán megkapja érte az ötödik betűt! Az árán felül, természetesen!

- Kész vagy, szívem? - jött Janice, már felöltözve. - Elkészítettem a reggelidet!

- Kész vagyok, totálkész! Ma ne számíts rám, de holnap délelőtt sem! Te sem fogsz ráérni, az biztos! Az e-mail-edből mindent megértesz! Szofi írt neked is, nekem is. Most rohanok öltözni, a műhelyben leszek, vagy a konkurenciánál. Majd útközben bekapok valamit ebédre. Az Úr őrizzen!

- Téged is, szívem főleg a kapkodástól! A gépben hagytad a kártyád!

- Mi is lenne velem nélküled?

Janice intése az elevenébe talált. Az ő mesterségében a kapkodás nagyon sokba kerülhet. Főleg, ha az üzleti partnerei észreveszik rajta, rögtön mindent drágábban kínálnak. Hát csak nyugalom és hidegvér!

A jegy-gyűrűk nem okoztak gondot. Szép készlete volt belőlük, gyönyörű, igényes darabok, de azért vásárolt melléjük néhány exkluzív modellt, több méretben, legyen miből választaniuk. Szofi arra nem gondolt, hogy a méret is fontos, persze, ő nem hord ékszert.

A rá illő korona - nem, nem diadém, ahogy ő leírta, az "elöl valami, hátul pánt" az az -, nem lesz gond. Egyik kollégája, Samuel Bennet, akivel már régen üzleti kapcsolatban áll, mindennel foglalkozik, amire gyöngyöt lehet tenni. A katalógusában női koronát is látott.

Át kellett autóznia hozzá Daytona Beach-re, de megérte! Nagyon megérte! Szokása szerint, mintha csak szórakozottságból tenné, előhúzta Korall-kártyáját, és a kolléga már a nyakába is borult. Elmondta, hogy csak néhány hete csatlakozott a Korall Testvériséghez, egy hölgyismerőse révén, aki meglátta nála a szivárványos Szofi-kártyát. Ezt azért kapta, mert az ő ügyfele, Szofi cége szállítja neki a gyöngyöket. Szóval ez a hölgy - aki azóta a menyasszonya lett -, vitte el a gyülekezetbe, rögzítették a bemutatkozását, elküldték Szofinak, s amint a visszaigazolás megérkezett, azonnal hitelesítették a kártyáját. Az övén még csak a K betű dereng, de ezzel is nagyon boldog. A gyülekezetben úgy bánnak vele, mint egy családtaggal. Neki ez nagyon sokat számít, mert még fiatalon elveszítette a szüleit.

- Ne haragudj, hogy így elérzékenyültem, és kérlek, mondd meg, hogyan lehet növelni az aktív betűk számát!?

- Szofinak vagy a Korall Testvériségnek tett szolgálatokkal. Most van is rá lehetőséged! Holnap délután lesz Szofi esküvője, és két koronát szeretne a szertartásra. Egyet magának, és egyet a férjének, aki a Korall Testvériség főpásztora is lesz, Isten rendeléséből. Emiatt vagyok most itt.

Sam majd' kiugrott a bőréből.

- Korona! Tőlem! Szofinak! Csoda-csodaszép gyöngyökkel! Meglesz! Holnap? Van egy majdnem kész, fehérarany női koronám, rendelésre készül, de a megrendelő várni fog! Szofi az első! Gyere, nézd meg, jó lesz-e a méret!? A gyöngyöket lecserélem, ha kell. Tegnap kaptam egy csomag csodaszép gyöngyöt.

Butch ismerte Bennet munkáit, már többször rendelt tőle, de ez a korona: MESTERMŰ! Méltó Szofi fejére! Még nem volt kész ugyan, de ő lelki szemeivel már látta benne a tökéletes alkotást. Néhány gyöngyöt valóban ki kell cserélni, a még hiányzóakat beilleszteni a helyükre... a méret jó.

- Ez remekmű lesz, Sam! Pont ilyenre gondoltam. Mikorra tudsz vele kész lenni?

- Ha segítesz a gyöngyök válogatásában, estére már kész.

- Kell egy férfikorona is.

- Abban nem tudok segíteni.

- Akkor el kell intéznem néhány telefont. Utána hozzálátunk ennek a befejezéséhez. Rendben?

- Oké! Én addig kiszedegetem belőle a vacakabb gyöngyöket.

Végigtelefonálta összes ékszerész ismerősét, nemleges választ csak egy újabb kolléga telefonszámáért cserébe fogadott el. Ment a nyomon, mint a vadászkutya. Végül sikerült felhajtania öt ígéretes darabot, különböző nagyságban, anyagból. Van az ajánlatok között egy fehérarany, ami stílusban is illik Szofi koronájához. Vajon jó-e a mérete?

Közben Sam végzett a selejtezéssel, odajött hozzá, és a kezébe nyomott egy pulykás szendvicset, meg egy kólát. Ő is evett.

- Kell az erő a nagy műhöz. - mondta. - Bárcsak láthatnám Szofi fején! Nem tudod elhívni egy főpróbára?

- Nem ér rá holnap délutánig. De miért ne láthatnád az esküvőn? Mi szervezzük, meghívlak a menyasszonyoddal együtt.

- Igazán?! Kedves tőled! Á! Nem jó. Lucy nővére megneheztelne ránk, ha ő lemaradna. Ne, ne is folytasd! Ha ő is jön, akkor ki marad a mama mellett? Aztán ott a férje is, meg az ő családja. Sajnálom igazán, de inkább... Nekem ők nagyon fontosak!

- Sam, te jó ember vagy! Nekem meg van egy jó ötletem.

Felhívta Janice-t.

- Butch, azt sem tudom, hol áll a fejem! Mit csinálsz ennyi ideig? Mikor jössz haza?

- Nem tudom, drágám, de ne várj rám! Daytona Beach-en vagyok egy kollégánál. Tudod már, hol lesz a szertartás?

- Jaj, dehogy! Már minden valamire való helyet lefoglaltak!

- A városi parkról mi a véleményed? Ott van egy kis színpad, mellette kiszolgáló pavilon, mosdókkal, meg mindennel ellátva, és hatalmas gyepfelület. Az esküvő után rendezhetnénk ott pikniket.

- Ez remek ötlet! Máris megtudakolom, hogy...

- Várj még! Szofi ruhája... Olyat válasszatok, ami gyöngyökkel van kirakva!

- Honnan tudsz te erről? Éppen ezen vitatkozunk Winny-vel, és...

- Ott van Winny? Add azonnal, te pedig kérdezd meg, szabad-e holnap délután a pavilon és környezete! Most, drágám! Tudnom kell a választ!

- Nekem is tudnom kell néhány választ! Jó, jó! Adom Winny-t.

- Köszi Butch, hogy a gyöngyöset ajánlottad! Az az én favoritom! - szólt bele a készülékbe Don felesége.

- Nincs mit köszönnöd. Ez Szofi érdeke. Nem tudod véletlenül Brian kalapméretét?

- Dehogynem! Ugyanaz, mint Don-é. 13-as. Te intézed az ő ruháját?

- Nem. Máshoz van rá szükségem, de ez legyen a mi titkunk! Bár Janice biztosan kinyaggatja belőled, ne másnak ne szóljatok róla!

- Ugyan miről, Butch? Nem mondtál semmit!

- Mit nem mondott? - hallatszott távolból a felesége hangja.

- Ezt majd később megbeszélitek! Mi van a pavilonnal?

Janice vette át a kagylót.

- Teljesen rendben van! A miénk lesz holnap. És most te jössz! mindent tudni akarok!

Az ékszerész, akinél most vagyok, a Daytona Beach-i Korall tagja. Meghívom az esküvőre és a piknikre a gyülekezetüket. Itt leszek estig, utána a műhelyben. Az okát nem mondhatom meg, az meglepetés lesz. Most sok a dolgom, drágám, búcsúzzunk!

- És a gyöngyös ruha?

- Szeretlek, drágám, de ez a meglepetés része. Feltétlenül azt válasszátok!!

Bontotta a vonalat, tudta, Janice nem hagyná békén, míg mindent ki nem tálal. Hadd találgassanak Winny-vel.

- Nos, Sam? Mit gondolsz? Holnap délután Szofi és a főpásztor esküvője, az Orlandoi Városi parkban. Megér ez a gyülekezetednek néhány piknik-kosarat és egy óra autózást?

- De meg ám! Nagy vagy Butch! Máris leadom a drótot!

Munka közben szinte repült az idő. Olyan tökéletes összhangban tudtak együtt dolgozni, hogy Butch meg volt róla győződve, Isten irányítja minden mozdulatukat. És a korona! Pompásabb lett, mint képzelte. Mint egy almavirág! A tetejét képező öt kifelé hajló szirom széleit rózsaszín gyöngyökkel rakták ki, Csúcsukra egy-egy hatalmas hófehéret illesztettek.

Már alkonyodott, mikor Sam-től elbúcsúzott. Értesítette Kronberget az érkezéséről, már várta. Örült, hogy a fehérarany korona mérete megegyezik Brianével. Hazafelé be is ugrott érte. Látta, rengeteg munkája lesz vele. Fancsali ábrázata láttán Kronberg jutányos árat ajánlott, és még abból is sikerült lealkudnia valamicskét. Minden összevéve fárasztó, ám eredményes napot tudhat maga mögött. De még nem pihenhet meg. Hátra van a neheze. Egyenesen a műhelyébe ment, berendelte az alkalmazottait letette az asztalra maga elé új szerzeményét és elgondolkodott. Főpásztorhoz méltó koronát alkotni ebből a fantáziátlan aranyabroncsból, igazi művészet lesz. A 3 cm széles peremből egy nagy, és tizenkét kisebb háromszög állt ki. A korona homlokzati, nagy háromszögének felső csúcsa alól két pánt indul ki, és ívet írva le, a hátsó részén csatlakozik a szegélyhez, négy kis csúcsot közbezárva, így felosztva három csoportra a tizenkét kis csúcsot. 3×4 =12.. 3×4 = 12... Hát persze! A Hósen ékköveinek elhelyezkedése! - Villant az eszébe. -  Meg volt győződve arról, hogy isteni sugallatban részesült. Talán ha nem ilyen fáradt, magától is rájön, hogy a főpásztori koronát ezzel a főpapi szimbólummal kell díszítenie. Az ám! De a Hósen tizenkét kövének más az elrendezése. Nem teheti őket egy vonalba...! Ez az! A homlokzati nagy háromszögre dolgozza rá a Hósen köveit, az eredeti elrendezés szerint, Ahogyan a Német-Római császári koronán is van. 3-3 kő, négy sorban. Eddig jó.

De mivel tudná az Urimot és Thummimot, ezt a közelebbről le nem írt két kis tárgyat szimbolizálni? Nézzük csak! A nevük jelentése: fény és igazság. A fény ... a nap... egy gyönyörű kanárisárga gyémánt a csúcsra. Alá az igazság... Isten beszéde, azaz a lélek kardja. Egy kardot? ... Az igazság Isten Igéje ... az Ige Jézus ... az ő szimbóluma a kereszt. Megvan! A lefelé fordított egyenes kard olyan, mint egy kereszt, s egyben a békességes szándékot is jelzi. Titánból készítik el, ez a fém erős és kemény. Nagyon jó.

A tizenkét kis csúcsot az Új Jeruzsálem falának alapkövei szerint díszíti, mert a két pánt mi más lehetne, mint az élet vizének folyójának két ága, amely "ragyogó, mint a kristály". Ezeket világoskék gyémántokkal rakja végig. A peremsávot nemes-korallokkal fogják díszíteni, ami a Korall testvériséget jelképezi. Tökéletes lesz!

Mire a segédei megérkeztek, már készen volt a tervekkel, kiosztotta nekik feladataikat, és lázas sietséggel láttak munkához. Butch remélte, nem esett túlzásba a korona díszítésével. Ha a főpapi és a profetikus szimbólumok méltatlan fejre kerülnek, ő elsüllyed szégyenében. Nem az nem lehet! Szofi azt sosem engedné! Biztos, hogy Brian az igazi főpásztor!

A nagy mű reggelre elkészült. Egész éjjel dolgoztak rajta, csak egy-két órácskát aludtak felváltva. Kiderült, hogy a pántokra szánt világoskék gyémántból nincsen elegendő készlete, fél éjszakája a hiányzók beszerzésére ment el. Miután rádolgozták az összes követ a koronára, olyannak tűnt, mintha össze akarna rogyni a súly alatt. Az alapépítmény és a díszítés nem állt arányban. Kellett egy újabb ötlet. A megoldást megint a Hósen leírása adta meg. " Aranyból, kék és piros bíborból... zsinór módjára font láncokat színaranyból". Tehát a korona alsó szélét és a csúcsok széleit titán és vörös-arany sodrott lánccal erősítették meg. Ezzel a művelettel nem csak az egyensúlyát adták vissza a koronának, de mintegy keretbe foglalva, kiemelték a díszítést is. A "legcsodálatosabb" lett, ahogy Szofi akarta. Óh, Istenem! Add, hogy a főpásztor méltó legyen a viselésére!

Miután segédeit hazaküldte, felhívta Janice-t, hogy nem mer autóba ülni, olyan fáradt, a sok kávétól remeg a gyomra és a keze, de a szeme majd leragad. Janice rögtön felajánlotta, hogy hoz neki ételt, pihenjen csak. Gyanakodnia kellett volna, de kimerülten ráhagyta. Végigfeküdt a nagy munkaasztalon, egy pillanatra lehunyta a szemét... És már meg is szólalt a csengő. Amint ajtót nyitott, Janice és Winny támadta le.

- Hol a korona? Meg akarjuk nézni!

- Hol az étel, asszony? - gyenge visszavágás volt, nem is ért vele sokat. Janice a kezébe nyomott egy csomagot és Winny-vel már nyomultak is befelé. Ki kellett vennie a fényezőből - szerencsére már lejárt a programja -, és megmutatni nekik. Megbűvölve csodálták a királyi ékszer szépségét. Butch rögtön megbocsátotta nekik tolakodó fellépésüket.

- Ha megfogadjátok, hogy hallgattok róluk az esküvőig, megmutatom a párját is!

- Azon vannak a gyöngyök, ugye? Ne félj, eddig is titkoltuk, pedig hamar rájöttünk, mihez kell egy ékszerésznek kalapméret!

- Itt van! Nézzétek! - tette eléjük.

Hagyta őket, hadd csodálják a műveit, elvonult enni. Mikor visszatért hozzájuk, még mindig a koronákat elemezgették.

- Brian koronáját már értjük. - mondta Winny. - De Szofiét még nem. Ne áruld el, mi akarjuk megfejteni!

- Most megyünk, Butch! - tette hozzá Janice. - Csodálatosak a koronák.  Valódi művész vagy. A parkban találkozunk. Az Úr áldjon!

Elbúcsúztak, kikísérte őket, és bezárta utánuk az ajtót. Visszament a műhelybe, beprogramozta a fényezőt, s miközben tette bele a gyöngykoronát, eltűnődött: Vajon milyen megfejtésre jutnak az asszonyok  Szofi koronájával kapcsolatban? ekkorát fognak nevetni, ha elárulja nekik, hogy a korona csupán "kapóra jött", a rózsaszín és a hatalmas fehér gyöngyökkel való kiegészítéssel az értékét, a szépségét akarták emelni, különlegessé tenni, Szofihoz méltóvá.

Felment a műhely feletti boltba és rendezkedni kezdett. A gyöngyös ékszereket - jórészt Bennet munkáit - szembetűnő helyekre rakta, hogy ha Brian kedvet kap az ékszervásárláshoz, azokból válogasson. A diadémokat, fejdíszeket a pult alá dugta, ne okozzanak zavart. A teljes jegy-gyűrű választékot kipakolta a pultra, méret szerint csoportosítva.

Mire végzett, már elmúlt dél. Lejárt a fényező-program, hát becsomagolta a koronákat, s mivel a várakozáson kívül már semmi dolga nem akadt, azon kezdett töprengeni, hogyan és miképp kérje a támogatást a főpásztortól? A boltban nem támadhatja le vele, túl korán lenne. Az autóban, miközben ő vezet, mellékesen, szinte odavetve: udvariatlanság. Megérkezésük után a többiek foglalják majd le, és ott lesz Al Stevenson is! Ajaj! Ha felélesztik a kártyáját, ha nem, mindenképpen alkalmatlan lesz a kérése. Amikor meg Szofi elmegy átöltözni, megint nem teheti. Szofi háta mögött! Az olyan sanda lenne. Mikor visszajön, rögtön a szertartás következik a koronákkal. Utána meg azok miatt nem teheti. Mintha felárat kérne! Ó, Istenem! Adj bölcsességet, jó tanácsot!

Csengettek! Végre megjöttek! Sugárzott róluk a boldogság és áradt belőlük valami, amit hirtelen nem tudott megnevezni, pedig tudta, hogy tudja, mi ez, csak hát... Minden esetre kellemes érzéseket keltett benne, és ez csak fokozódott a főpásztorral történő bemutatkozó kézfogás után. És akkor Szofi:

- Ő az Orlandoi Gyülekezet pásztora, Brian. Nagyon elhívatott ember, jó munkát végez. Egyre több a tagjuk, már szükségük van egy új, nagyobb imaházra. Neked mi erről a véleményed?

Brian habozás nélkül felelt.

- A Korall Testvériség nem szenvedhet hiányt semmiben. Ha szükségük van rá, legyen meg, Kincsem!

Ó, Istennek hála! Egyszeriben megszűnt minden aggodalma, eloszlott összes kétsége. Brian válasza minden várakozását felülmúlta. Igen! Ő az igazi, az Istentől rendelt főpásztor! Ez a megfelelő hozzáállás!  És ő még azon vergődött, nem túlzó-e a korona szimbolikája? Hát nem! Brian méltó szolgája Jézus Krisztusnak, megérdemli a koronát, amit ő készített számára.

Gondolataiból Szofi hangja riasztotta fel, amint kimondta a legszebb szavakat:

- Elintézem. A tervek szerint.

Most, hogy a pásztori gondok már nem nyomasztották, Butch-ban feltámadt üzletemberi énje.

- Gyertek, nézzetek szét a boltomban!

---------------------------------------¤----------------------------------

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.